Egy szerelem három éjszakája – előadás

Szeptembr 14-én, pénteken, 19 órától, a Szigligeti Színházban előadják a Egy szerelem három éjszakája című darabot.

Hubay Miklós Nagyvárad szülötte. 2018 április 3-án lesz születésének századik évfordulója. Hubay Miklós hosszú életét és életműve egy részét is a magyar kultúra és irodalom éltetésének szentelte. Az Egy szerelem három éjszakája is a tragikus sorsú magyar költőnek, Radnóti Miklósnak (és szerelmének Gyarmati Fanninak) állít emléket: az ő sorsának megidézésén keresztül nemcsak a második világháború üldözöttjei kapnak szólásjogot, hanem minden olyan élet, amit ordas eszmék és hiábavaló háborúk kettébe törtek. Letűnt világ kísértet-szerű alakjai morális kérdéseket vetnek fel — nemcsak a történetben, hanem a dalokban is.

Majdnem hatvan éve volt már az is, amikor Hubayval a zseniális zeneszerző Ránki György és a költő, író, műfordító Vas István (mindhárman Radnóti kortársai) arra szövetkezett, hogy az 1960-ban még eleven fájdalmat és emlékezetet zenés színpadi műben fogalmazzák meg. Az első magyar musical – hirdette akkor a filmhíradó. Az eredmény — ha korszerű színházi megközelítéssel tán némi frissítésre is szorul — remekmű lett. Sem a történet, sem a zene nem lett a marketing, a csacska szórakoztatás, a kasszasiker vágyának áldozata. A mű nem retten meg a tragikumtól sem, és dramaturgiája, mely a harmadik éjszakán az utókort is megszólaltatja inspiráló és a jövő felé tekint.

Most bizonyos értelemben mi vagyunk az utókor: nemcsak Radnótié, hanem Ránkié, Vas Istváné és nem utolsó sorban Hubay Miklósé. Az Egy szerelem három éjszakáját azért mutatjuk be, hogy méltón ünnepeljük Nagyvárad szülöttét, de nem titkolt célunk az is, hogy olyan színházi formát találjunk, ami élénken és frissen fogalmazza újra a mű eredeti szándékait.

Szent István-napi zenei ünnepség Siteren

Augusztus 20-án, hétfőn, 19 órától, a Siteri Árpád-kori templomban adják elő Antonio Caldara Szent István, Magyarország első királya című művét.

Közreműködnek:

– Szent István király – Jekl László (basszus)
– Gizella királyné – Jónás Krisztina (szoprán)
– Anastasio (Asztrik), főpap – Szerekován János (tenor)
– Erasto, alattvaló – Najbauer Lóránt (basszus)

Előadja a Savaria Barokk Zenekar, korhű hangszereken. Vezényel Németh Pál.

Szervezők: Siteri Református Egyházközösség és a Partiumi Magyar Művelődési Cég.

Marcu András

Utazó Színházi Fesztivál

Augusztus 11 és 14 között Nagyváradra érkezik az Utazó Színházi Fesztivál.

A Shoshin Színházi Egyesület augusztus 11-23. között szervezi meg a KaravanAct Fesztivál harmadik kiadását. Az utazó színházi fesztivál idén 13 napig tart és 3 városba visz el 6 színházi társulatot 4 országból. Összesen 8 produkciót láthatunk, a programot pedig a Générique (Iszlai József és Albert-Nagy Örs) koncertje fűszerezi.

Szlovéniai, olaszországi, magyarországi és hazai produkciók szerepelnek a fesztivál idei programjában, a következő helyszínekkel: Nagyvárad, Szatmárnémeti és Kolozsvár. A színházi előadások mellett látványos utcai felvonulásokra is lehet számítani.

A program a képre kattintva olvasható el:

Charley nénje – vendégelőadás

Március 16-án, pénteken, 19 órától, a Szigligeti Színház nagytermében adják elő a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának a vendégelőadását, Charlie nénje címmel. Az előadásra a Szigligeti A bérletek érvényesíthetők.

Charley és Jack beleszeretnek Spittigue két szép lányába, Kittybe ás Annie-ba, akiket a zord öreg gyámapa hét lakat alatt őriz. A fiatalembereknek nincs pénzük, ezért esélyük sincs Spittigue jóindulatára.

Egyetlen reményük Charley nénje, a dúsgazdag milliomos özvegy. Tervüket azonban meghiúsítani látszik, hogy Donna Lucia, a néni, nem érkezik meg.

Így, a fiatalembereknek, nem marad más választásuk mint, meggyőzni barátjukat, Babberleyt, hogy játssza el a néni szerepét. Egy igaz barát pedig, ha kell, még női ruhát is hajlandó ölteni, csak hogy segítségünkre legyen a bajban…

De micsoda kalamajka keveredhet abból, ha az álnagynéni mellett egyszer csak a valódi is megjelenik…

Moliére: A mizantróp – előadás

Február 26-án, hétfőn, 19 órától, a Szigligeti Színház bemutatja Moliére: A mizantróp című előadását.

A francia királyi kárpitos fia, Jean- Baptiste Poquelin, azaz Molière az európai színházi kultúra máig ható, megkerülhetetlen géniusza 1666-ban, negyvennégy évesen írta kivételes remekművét, a Mizantrópot. Az embergyűlölő.

Mit jelent ez, lehet-e vegytisztán és általában gyűlölni az embert? Vajon az emberre vagy a társadalmi viselkedés-formákra, az álszentségre, a simulékonyságra, az őszintétlenségre haragszunk-e, amikor felfedezzük a bennünk élő mizantrópot? Molière főhőse Alceste is nehezen igazodik ki ezen, főképp hogy szerelme és barátsága a tét. Hatalmas vitában áll a körülötte lévő világgal, barátjával (a filantrópiát képviselő Philinttel), és talán elsősorban önmagával.

Ez a vita éppen 350 éve tart írók, színészek, színházrendezők és nézők milliói vesznek részt benne — és még nem dőlt el. Még azt is nehéz eldönteni, hogy nevessünk vagy inkább sírjunk rajta — illetve önmagunkon.

Forditó: Petri György

Szereplők:

Alceste:
Dimény Levente
Philinte:
Szotyori József
Oronte:
Kardos M. Róbert
Celimene:
Tasnádi-Sáhy Noémi
Arsinoe:
Tóth Tünde
Eliante:
Ababi Csilla
Acaste:
Balogh Attila
Clitandre:
Szabó Eduárd
Baszk, Celimene inasa:
Kiss Csaba
Du Bois, Alceste inasa:
Kocsis Gyula
Rendező:
Novák Eszter
Dramaturg:
Kárpáti Péter
Díszlettervező:
Ianis Vasilatos
Jelmeztervező:
Florina Bellinda Vasilatos
Ügyelő:
Vajda Zoltán
Súgó:
Tentea Katalin

Kaukázusi krétakör – előadás

Február 20-án, kedden, 19 órától, a Szigligeti Színház előadja a Kaukázusi krétakör előadást.

A Kaukázusi krétakör Brecht egyik legjelentősebb műve, mégis ritkán találkozhatunk vele az ország színházainak műsorán. A Li-Hszing Tao XIV. századi kínai szerző művéből átemelt krétakör és a salamoni ítélet motívumát Brecht a náci seregek döntő vereségeinek időszaka felől értelmezi.

Zarándokútja során a főhősnő a legkülönfélébb emberekkel találkozik, dráma kalandjai azonban mind egyetlen tanulság felé mutatnak: a másik iránti szeretet jegyében történő együttélés képes elűzni a hatalmasok világát betegségként megfertőző rosszat.

Az előadással folytatni kívánják A mi osztályunk című nagysikerű produkció által felvetett kortárs lelkiismereti kérdésekről szóló közösségi párbeszédet.

Az előadás időtartama 2 óra 20 perc, szünet nélkül.

Az előadás a Suhrkamp Verlag AG engedélyével, a Hofra Kft. közvetítésével jött létre, támogatója pedig a Nemzeti Kulturális Alap

Kapufa öngól – előadás

Február 13-án, 17 órától, a Szigligeti Színház nagyszínpadán adják elő a Kapufa öngól című előadást.

Boy és Szuzi akár szokványos tinédzser pár is lehetne. Boy kapus a kisváros focicsapatában, Szuzi pedig imádja lazacokról szóló természetfilmeket. Kapcsolatuk mégsem mindennapi, hiszen a lány már halott, a fiú fejében pedig, időzített bombaként ketyeg egy Sam névre keresztelt vérrög.

Körmöczi-Kriván Péter Drámázat Debüt-díjas szövege friss, keserédes, meglepő, 21. századi színházi térbe termett, gyökerei viszont egy olyan képhez nyúlnak vissza, amit már Shakespeare apánk is csak kölcsönözött: két fiatal szív, kiknek szerelmére a halál nyom örök pecsétet.

A székelyudvarhelyi dráMA Kortárs Színházi Találkozón szeptember 18-án bemutatandó előadást Szigligeti Társulat színművészeivel Tasnádi-Sáhy Péter a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem végzős mesterképzős hallgatój viszi színre, aki nem ismeretlen a nagyváradi közönség számára, hiszen a újságíróként és a Várad Kulturális Folyóirat szerkesztőjeként részt vett az Élő Várad Mozgalom és a Szigligeti Színház számos közös eseményének megszervezésében.